2024-től új EU-s szabályozás jön

Ha emlékeztek, 2019 áprilisában már írtunk egy cikket a felesleges gyümölcs-és zöldségcsomagolásról (aki esetleg elmulasztotta, vagy szívesen újraolvasná, ide kattintva megteheti). Ebben az alábbiakhoz hasonló szélsőséges, és minden tekintetben esztelen példákon szörnyülködtünk.

Most azonban nagyon úgy tűnik, hogy fellélegezhetünk, hiszen az Európai Unió törvénybe foglalja a gyümölcsök- és zöldségek csomagolásának lehetséges módját és kritériumait. VÉGRE! Az idei az utolsó év, amikor a félcédulás kereskedők egyenként fóliázhatják a narancsot; 2024-től bizony más világ jön!

Mit mond az Európai Unió?

Az EU célja, hogy 2050-re teljes mértékben klímasemleges legyen a zöldségek és gyümölcsök csomagolása, ennek fényében pedig 2024-től új szabályokat vezetnek be. Ezek a szabályok egyöntetűen vonatkoznak majd minden tagállamra, és természetesen az exportot is érintik. A tervek szerint az új szabályok 2024. májusában fognak (legkorábban) hatályba lépni. No de mik is ezek pontosan?

  1. Nem alkalmazható egyszer használatos csomagolás 1,5 kg-nál kisebb kiszerelésű friss gyümölcs és zöldség esetében, kivéve, ha a csomagolás a vízveszteség, a turgornyomás vesztés, vagy a mikrobiológiai és fizikai vagy egyéb veszélyek és megrázkódtatások elkerülése érdekében bizonyítottan szükséges.
  2. A gyümölcsökre és zöldségekre ragasztott öntapadós címkéknek teljes egészében komposztálhatónak kell lenniük a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Akkor most értelmezzük a fentieket

  1. Nincs több szingli fóliázás, csak mert az agyatlan marketingesek szerint az eper, a banán, az avokádó úgy csinosabb, kecsegtetőbb, hívogatóbb, szexibb; és mert a fóliaréteg szépen szórja a neonfényt az üzletben, és ettől frissebbnek tűnik az áru.
  2. Nincs több felesleges műanyag címke, gyümölcsmatrica (a gyümölcsmatrica-problémakörről és a lehetséges egyéb alternatívákról ebben a bejegyzésben írtunk részletesen).

Miért most vezetik be, és mit várnak az új szabályoktól?

A sok esetben felesleges élelmiszercsomagolás sajnos hihetetlen mennyiségű plusz hulladékot termel, és a szakértők jóslatai szerint, ha a jelenlegi ütemben növekszik ezek előállítása, akkor 2030-ra 46%-kal nőne a csomagolási hulladék. Vagyis 7 éven belül majdnem másfélszer ennyi keletkezne – ezt szeretné megakadályozni a fenti szankcióval az Európai Unió.

A szabályozáshoz tartozó kiegészítés szerint ráadásul kategóriákat is terveznek bevezetni a csomagolás újrahasznosíthatóságát illetően. Olyan lesz, mint az energiahatékonysági címke: A-E-ig tartó skálán kell majd jelölni az újrahasznosíthatóságot. Az A kategória lesz a legjobb, az E kategória pedig a legrosszabb—> ezeket, a tervek szerint 2030-ra teljesen ki is fogják vezetni a piacról. A kategóriákhoz eltérő díjkötelezettség tartozik majd, nyilván az A kategóriát illetik majd a legalacsonyabb díjak. A cél, hogy néhány éven belül minden csomagoló- és címkézőanyag újrahasznosítható legyen, a zöldségek és a gyümölcsök csomagolása pedig biológiailag lebomló anyagokból készüljön.

De addig is…

Persze, amíg bevezetik ezeket az új szankciókat, civilként addig is sokat tehetünk.

  • Ha vásárolni indulunk, mindig vigyünk magunkkal saját (lehetőség szerint szövet alapanyagú) bevásárló szatyrot. Ne gazdagítsuk a multikat a drága műanyag szatyrok vásárlásával.
  • Ne tegyünk zacskóba egy fürt banánt, mert teljesen felesleges. A Sparban különben már újrahasznosított zacskókat is vehetünk.
  • Az előre csomagolt zöldség- és gyümölcspakkok helyett válasszuk a lédig változatot. Így pont annyit vehetünk, ahányat szeretnénk, és nem kell attól tartanunk, hogy a gondosan fóliába bugyolált almák közül vajon hány rohadt/fonnyadt/kukacos (mert ezeket szeretik ám ezekben az egységcsomagokban a szépek közé rejteni).

Ha pedig szeretnél további tippeket, tanácsokat olvasni, hogy hogyan csökkentheted az ökológiai lábnyomod, akkor kattints ide!