Húsvéti szimbólumok

Már csak néhányat kell aludnunk húsvétig! A kisze babát elégettük, hétágra süt a ragyogó nap, a fák virágba borultak, csivitelnek a madarak, szerelmeznek a szingli macskák, a levegő friss, üde és meleg, visszavonhatatlanul elérkezett a várva várt tavasz! Azzal együtt pedig közeleg egyik legszebb ünnepünk, a húsvét! Ennek kapcsán ezúttal a húsvéti szimbólumok-, és a magyar népszokások eredetének jártunk utána.

Húsvét vasárnap és hétfő

A húsvét bizonyos szempontból keresztény ünnep, hiszen a Biblia szerint Jézus a pénteki napon történt keresztre feszítést követően, vasárnap támadt fel. A vallási aspektus mellett a húsvét az újjászületés-, a termékenység-, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőséghez igazítunk. A keresztény húsvét fivére, a korábbról eredeztethető, zsidó kultúrkörben fontos pészah, az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe. A húsvét vasárnap tehát többnyire vallási szertartásokhoz köthető, míg hétfőn a pihenésé, a családé és a népszokásoké a főszerep.

Locsolkodás

A locsolkodás hagyománya a víz tisztító, megújító erejére vezethető vissza. Ahogy a növényeket öntözzük, úgy locsolják a fiúk a lányokat; a falvakban kútvízzel, a városban parfümmel, kölnivel (az igazán elvetemültek pedig locsolócsővel). A locsolkodáshoz természetesen locsolóvers formájában némi udvarlás, kedves szó is dukál.

Húsvéti tojás

A locsolkodásért cserébe a fiúk festett-, vagy csoki tojást, nyuszit, esetenként szalonnát, vagy aprópénzt kapnak, illetve a ház hölgye rendszerint megvendégeli; ünnepi étellel, itallal kínálja az érkezőket. A tojás nem mellesleg a termékenység ősi szimbóluma a világ szinte összes népénél.


Húsvéti nyúl

Minden évben rendre felmerül a kérdés, hogy hogyan kapcsolódik egy szőrös kisemlős a húsvéti tojásokhoz: miért a nyuszi hozza azokat? A válaszért a XIII. századi Németországba kell visszautaznunk. A többistenhit virágkorán Eostra (nem véletlen a hasonlóság az angol Easter szóval) a termékenység istennője volt, szimbóluma pedig a szapora, termékeny nyúl- bizonyára innen ered a húsvét és a nyuszi kapcsolata.

Bárány

A bárány a szentírásban is több alkalommal megjelenik, illetve a mediterrán országokban a tavasz ünnepén sült bárány kerül az asztalra. Hazánkban a báránysült nem terjedt el, mi inkább a húsvéti sonkára és a hidegtálra szavazunk.

Barkaág

A barka szimbolikája a virágvasárnaphoz nyúlik vissza. Bár eredendően nem barkával, hanem pálma- és olajággal ünnepeltek (a szintén bibliai vonatkozás szerint), Magyarországon ezt éghajlatunkhoz igazítva barkára cseréltük.

Külföldi szemmel nézve gyakran furcsa a locsolkodás, hiszen a világ többi táján ez a hagyomány nem terjedt el, inkább csak Magyarországon tartjuk, számunkra viszont az ünnep egyik legfontosabb elemévé avanzsált. A Boredpanda cikkírója például kimondottan jól szórakozik ezen a híres hungarikumon.

Iratkozz fel hírlevelünkre.
Így biztosan nem maradsz le semmi érdekesről! 

Sikeresen feliratkoztál a hírlevelünkre!

Hiba történt a feliratkozás közben. Kérjük, próbáld újra!

Igen, szeretnék az ingyenes hírleveleken keresztül értesülni az aktuális ajánlatokról, újdonságokról, eseményekről. Ebből a célból hozzájárulok e-mail címem és a fent megadott személyes adataim használatához.