- július 1-jétől Magyarországon is betiltottak több egyszerhasználatos eszközt a vendéglátásban. Ilyen volt például a szívószál, a műanyag evőeszköz vagy a keverőpálcika, illetve az expandált polisztirolból készült elviteles dobozok, poharak). Azonban ennek a rendeletnek volt egy igen markáns hiányossága, mégpedig, hogy nem az eszközök használatát szüntette meg, hanem a forgalomba hozatalt. Tehát, sajnos várható volt, hogy nem jelent majd azonnali megoldást; és így is lett. Élelmes vállalkozások, vendéglátóipari helyek ugyanis hosszú távra betáraztak a fenti eszközökből. Olyannyira hosszú távra, hogy egyes helyeken még egy év elteltével is bőven van a készletből, és használják is vígan… Mindemellett ráadásul a tiltás csak az expandált polisztirolból készült eszközöket érintette, az extrudált polisztirol-, a PP- és a PET palackok és dobozok továbbra is forgalomba helyezhetők.
Miért pont a fentiek kerültek tiltólistára?
Elsősorban azért, mert ezekben a legcskélyebb az újrahasznosítható alapanyagok aránya, ezek kerülnek a legnagyobb mennyiségben az óceánokba, és ezek szállítása, tárolása a legkevésbé gazdaságos. A polisztirolból készült elvitelek dobozok továbbá egészségügyi kockázatot is rejtenek, hiszen a magas bennük az úgynevezett sztirol nevű anyag mennyisége, ami akár az egészségünkre is káros hatást gyakorolhat.
A gyártók felelőssége
A közelmúltban napvilágot látott két további rendelet is, amely nem csak a forgalomba helyezést szabályozza, hanem a gyártó pénzügyi és szervezési felelősségét is magában foglalja. Ezek értelmében a gyártóknak már az adott termék tervezésénél szem előtt kell tartania a hulladékkezelés lehetőségeit, és ezt kötelessége a termékeken is egyértelműen feltüntetni.
Az Európai Unió tagállamaiban 2024 júliusától már csak olyan palackos üdítőket gyárthatnak, melyek kupakja rögzül a palackhoz, így könnyítve meg a palack és a kupak együttes újrahasznosítását.
2022-2026 között minden EU-s tagállamnak tartós és intenzív csökkenést kell tudnia felmutatni az eldobható poharak és elviteles dobozok használatában.
Hazánkban 2023.01.01-től a vendéglátóipari egységeknek tilos egyszer használatos eszközt ingyen a vásárló rendelkezésére bocsátania.
Megoldást jelent a lebomló anyagok használata?
Sajnos nem mindig, ugyanis a lebomló anyagok jelentős része csak speciális, ellenőrzött körülmények között bomlik le (ilyen körülmény például a 70ºC fokos állandó hőmérséklet és a megfelelő páratartalom). Tehát, mielőtt bedőlünk a csomagolásokon jelzett „lebomló termék”-et hirdető címkéknek, érdemes kicsit utánajárnunk, hogy valóban lebomlik-e átlagos körülmények között, vagy ez csak jól irányzott marketing trükk.
Alternatív megoldások a kereskedelemben
Mindannyiunk kedvence, a papír valóban természetes alapanyagokból készül, és kétségkívül valóban lebomlik, azonban a vendéglátásban használt papírpoharakat általában egy műanyag filmréteggel vonják be (PLA réteggel), hogy ne ázzanak át. A PLA és a CPLA bomlásához pedig szintén stabil feltételek kellenek.
A bagasztból (ez a nádcukor mellékterméke) készült elviteles dobozok szintén kedves megoldásnak tűnnek, azonban a papírhoz hasonlóan sajnos szintén gyorsan eláznak, és nem is zárnak rendesen, így vélhetően ez a nyersanyag sem fogja trónfosztani a műanyagot a csomagolóiparban.
Mi a megoldás?
Az ésszerűség. Minél több újrahasználható eszköz kell; egyszerhasználatos műanyag edények helyett üvegből készült ételhordók, mosható evőeszközök, textil szatyrok. A Magyarországon létrejött Rakun Dobozközösség például igen elegáns közösségi megoldást kínál a túlzott dobozhasználatra. A tagok (akár vendéglátóhelyek is) egy applikáció segítségével bérelhetnek maguknak rozsdamentes acéldobozokat havi fix díjért. A Rakun dobozok mellett hadd említsük meg a Felelős Gasztrohős Alapítványt, akik nem annyira a technikai megoldásokra, mint inkább az edukációra helyezik a hangsúlyt. Céljuk, minél szélesebb körben sikerüljön elterjeszteni a felelős étkezést, és segítsék a hazai éttermeket, étkezdéket a környezettudatos működés megvalósításában.
Összességében, tehát akkor érhetünk el jelentős változást, ha valamilyen módon sikerül csökkentenünk a hulladéktermelést. Nekünk, civileknek pedig ez elsősorban azt jelenti, hogy tudatosan vásárolunk, nem dőlünk be a reklámoknak; nem veszünk felesleges holmit és nem pazarolunk. Ha elromlott, javíttasd meg, ha már nincs rá szükséged, add tovább, ha pedig nem kell, akkor ne vedd meg. Ez az úrahasználat lényege.