A közelgő Black Friday világszerte hatalmas lázban tartja az embereket; évről évre többen mustráljuk a különféle üzletek akciós kínálatát, listát készítünk az áhított termékekről, sőt, esetleg hónapokig takarékoskodunk a nagy napra. Pedig bizonyos szempontból a Black Friday nem más, mint a sosem nyugvó marketinggépezet egyik fogaskereke. Egy előre megszerkesztett, különös gonddal komponált játszma, aminek a győztese csak a legritkább esetben a vásárló. A teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni pár olyan trükköt, amivel a kereskedők élnek, hogy minél több malacperselyt a vágóhídra küldjenek.
A FOMO
A vásárlás nem egyenlő a számunkra szükséges javak beszerzésével; a vásárlás sokkal több ennél: egyfajta közösségi élmény. Ha vásárolni indulunk, gyakran elhívunk magunkkal valakit, hogy osztozzon velünk a mámor pillanataiban. Ha mégis egyedül megyünk, akkor pedig általában telefonon osztjuk meg, vagy a közösségi médiában posztoljuk az elejtett vad hírét, fényképét (pláne, ha jutányos áron jutottunk hozzá, de erről egy picit később).
Miért? Mert a vadászat nem magányos, hanem nagyon is szociális tevékenység. Erre utal az angol eredetű FOMO szakkifejezés is. A FOMO a fear of missing out rövidítése, tehát: az attól való félelem érzése, hogy kimaradok valamiből. Mert ha a barátnőim, vagy a kollégáim vásárolni indulnak, nekem csatlakoznom kell hozzájuk, nehogy a perifériára szoruljak, nehogy nélkülem durranjon az endorfin-bomba, nehogy nekem ne jusson akciós plüss vibrátor, nehogy csak nekik legyen részük a beszerzés élményében. Nehogy csupán külső szemlélő legyek. Ezzel megannyi áruházlánc tisztában van, és nagyon ügyesen és tudatosan játsszák ki a FOMO-kártyát, pláne november 29-e közeledtével.
Ismerik a gondolkodásodat
Pontosan tudják, milyen kifogásokkal igyekszel majd magad a realitás talaján tartani, és ellenállni a kísértésnek, ezért profi módon készülnek rá. Ügyes praktikákkal és hangzatos szlogenekkel már az előtt eloszlatják, hogy felmerülnének benned, a helyükre pedig olyan frázisokat ágyaznak be, mint például:
- Annyira olcsó, hogy vétek lenne otthagyni. Később biztosan megbánnám, hogy nem vettem meg.
- Lehet, hogy nekem nincs rá szükségem, de ajándéknak jó lesz, úgyis hamarosan itt a karácsony.
- Állandóan dolgozok, és sosem költök magamra. Olyan régen vettem már valamit; ezt most igazán megérdemlem.
Három ártorzítás
Ha a termék ingyen van, akciós, vagy túl drága az bizony három, különböző jellegű ártorzítás. Bármilyen kis összegű vásárlás is veszteséggel jár, így ösztönösen kapcsol be az emberekben a veszteségelkerülés-reflex. Ezt lehet elkerülni az ingyenesen, ajándékba kínált portékával. Ha ugyanis nincs kiadás, akkor nincs veszteség, ekképp pedig nincs mitől tartani, nincs mit elkerülni. A félelem helyébe a jól jártam (hiszen ingyen volt) érzése lép, így azonban félő, hogy felesleges kacatokat halmozunk fel (amelyek előbb vagy utóbb nyilván a szemetesben végzik, terhelve ezzel a környezetet). Az ingyen holmi továbbá bithang jó csali a vásárlók tengerében: odavonzza őket, hogy a helyszínen aztán különféle akciók láttán elcsábuljanak a költekezésre.
Van egy másik izgalmas kifejezetés, ez pedig a tranzakciós hasznosság: a ténylegesen kifizetett és az általánosan elfogadott ár különbsége. Ha valami akciós, akkor úgy érezzük, hogy ez a különbség (azaz a tranzakciós hasznosság) nagy, hiszen lényegesen kisebb összeget fizetünk ki érte, mint amennyi az általánosan elfogadott ár. Azonban ez pusztán a látszat, hiszen a különbség általában abból adódik, hogy az akció előtt az eladó jelentősen megemeli a termék árát.
A harmadik eset, amikor a termék túl drága, ekkor ugyanis az árképzés a vásárlók sznobizmusát márkahűségét célozza. A drágább ruhaneműről szentül hisszük, hogy jobb minőségű anyagbóll készül, a drágább gyógyszerről pedig, hogy intenzívebb hatóanyagokat tartalmaz (nem mellesleg tudományos kísérletek is bizonyítják a placebo hatást), miközben az agyunkban önkéntelenül is beindulnak a márkához tartozó asszociációk. Illetve, egy adott márkájú termék vásárlásával helyet bérelünk magunknak a szintén ezt használó/ fogyasztó ismert emberek, celebek társaságában (ami nyilván egyfajta hamis illúzió).
Mindent egybevetve tehát, légy nagyon tudatos, ha november 29-én vásárolni indulsz. Annál is inkább, hiszen ez csupán néhány olyan praktika a sok közül, amivel az áruházak ilyentájt felfegyverzik magukat – és ha az ember nem elég óvatos, akkor bizony könnyedén a túlköltés csapdájába eshet.