Augusztus 20. nem csupán az Államalapítás, hanem az Új kenyér ünnepe is, e kettő ráadásul szervesen összefonódik. Ebből a jeles alkalomból egy kis vallási, történelmi, kulturális kalandozásra hívunk Benneteket; közelebbről is megvizsgáljuk a kenyér szimbolikáját, és a hozzá kapcsolódó hiedelmeket. (Aki esetleg nem érti, hogy hol az összefüggés a kenyér és a térkitöltő között, annak javasoljuk, hogy legközelebb tegyen élesztőt a kenyér tésztájába;))
Az aratás ünnepe
Az aratási időszak végét a hagyomány szerint hatalmas ünnepség kísérte. Elődeink az új búzából Szent István napjára kenyeret sütöttek, valamint búzababával, aratókoszorúval járultak a földesúr színe elé, a nap végén pedig táncmulatság vette kezdetét.
A középkori Magyarországon az Új kenyér ünnepét még július 15-én tartották, mígnem 1818-ban Ferenc császár engedélyezte Szent István kézereklyéjének körbehordozását a budai Várnegyedben. Tekintve, hogy az aratás végét is hasonló körmenettel ünnepelték meg, praktikus és kézenfekvő döntés volt a két ünnepet összevonni. Így lett augusztus 20 az Államalapítás mellett az Új kenyér ünnepe is, melynek egyik legszebb és leginkább kifejező szimbóluma a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.
A kenyér, mint szimbólum
A kenyér a keresztény kultúrkörben „Jézus teste”; az önfeláldozás, a másért való lét, a tisztaság, az ártatlanság szimbóluma. A kenyér emellett jelképezi a táplálékot („Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”), a termelékenységet, a bőséget, az örökkévalóságot, a folytonosságot és a közösséghez tartozást, azaz, a legalapvetőbb társadalmi értékeinket. Valószínűleg ezért alakult ki olyan sok népi hiedelem, babona és szokás a kenyér, a kenyérsütés kapcsán.
Ezekből idézünk fel párat, érdekességként:
- Pénteken, kedden, illetve Borbála és Luca napján tilos kenyeret sütni. Egyéb esetben a kenyér véres lesz, kővé dermed, sír a kemencében.
- A kenyér tésztáját nem szabad dicsérni, ahogyan az erjesztőanyagot sem szabad kölcsönadni.
- Kenyeret nem süthet férfi vagy menstruáló nő. Továbbá, kenyérsütés előtt szigorúan tilos a hancúr.
- A tésztát addig kell dagasztani, míg nem csöpög a padlás, azaz, nem kezd gyöngyözni az asszony homloka. Dagasztás után szokás cuppogni a tésztának, a kemencébe helyezését követően pedig felemelni a szoknyát. (Ez vajon összefügg az előző tilalommal?)
- A sütés közben megrepedt kenyér egy családtag halálát jelzi.
- Ha a kenyér földre esik, azonnal fel kell venni, és meg kell csókolni (vagy minimum rá kell fújni).
- Szokás volt (többek közt ifjú házasoknak) kenyeret és sót vinni ajándékba, mert úgy tartották, hogy ezek megvédenek a betegségtől és a szerencsétlenségtől.
- Úgy vélték, hogy halottak napján a holtak lelke visszalátogat a családi házba, ezért éjszakára kenyeret, sót és vizet készítettek ki nekik az asztalra, hogy jóllakjanak.
- Az árpát és a kinövést kenyérrel dörzsölték be, és kenyeret törtek a beteg ember feje felett, hogy mielőbb meggyógyuljon.
- Aki rálép a kenyérre, az éhezni fog.
- Ha valaki kenyérrel dobálózik, még abban az évben meghal.
Ismersz esetleg olyan babonát, hiedelmet, amit kihagytunk a fenti felsorolásból? Oszd meg velünk Facebook kommentben! Ha pedig az Új kenyér ünnepén Te magad is kenyérsütést tervezel, akkor töltsd fel a róla készült fotót! Ünnepeljünk együtt!